Felhívás az Erdőkürti Iskoláért

Erdőkürt Nógrád megye déli csücskében, a Cserhát hegység dombos lankái között egy kis völgyben húzódik meg.

Községünk elég távol esik a megye minden pedagógiai és kulturális központjától, tömegközlekedéssel a megyeszékhely, valamint a gyermekek pedagógiai fejlesztését szolgáló intézmények többszöri átszállással, több óra alatt érhetőek el.

A falu saját önkormányzattal rendelkezik, működik Szlovák Kisebbségi Önkormányzat is, van postánk és szép nagy könyvtárunk is.

Mindezek mellett, az egyik legnagyobb, féltve őrzött gyöngyszemünk az általános iskolánk.

Az iskola 1966-ban épült 4 tanteremmel, tornateremmel. Itt folyik ma is az oktatás 8 évfolyamon.

Az Erdőkürti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda a megye legkisebb iskoláinak egyike, 61 tanulója van, közülük több mint 20-an a szomszédos faluból, Kállóról járnak át hozzánk a színvonalas oktatás miatt. Az oktatás évtizedek óta összevont osztályokban történik, ám ez tapasztalataink szerint és eredményeink alapján soha nem ment és nem megy a színvonal rovására.

Az iskolában szlovák nemzetiségi nyelvoktatás is folyik az óvodás kortól kezdve 8 évfolyamon keresztül.

A gyermekeket a falu szervezetei a község kincseiként tartják számon, nyitottak, rendkívül érdeklődőek, tehetségük és szorgalmuk révén számos területen alkotnak kimagaslót.

Iskolánk és pedagógusaink nagy hangsúlyt helyeznek a hagyományok ápolására: a hagyományőrző szakkörön néptáncoktatás folyik, emellett népdalokat, népszokásokat tanulnak a résztvevők, valamint citeráznak és furulyáznak is. A falu lakói évről évre várják, és örömmel fogadják a gyerekek előadásában a szinte már feledésbe merült betlehemezést és Gergely-járást.

Intézményünkben nagy hagyományai vannak a sportnak is. A sakk különösen népszerû, és a legjobb eredmények is itt születnek. Tanulóink minden évben eljutnak az országos versenyekre, csapatban és egyéniben egyaránt. 2008-ban a megyei versenyen elhódították a legeredményesebb iskolának járó Gordos Rezső kupát is. Tanulóink aktívan részt vesznek a helyi sportkör munkájában is: fociznak, pingpongoznak, kerékpároznak, és a természetjárás is nagyon közkedvelt.

Szintén „sikerágazatnak” számít a színjátszás, hiszen gyermekeink évente ott vannak a tótkomlósi országos szlovák színjátszótalálkozón, ahol vagy a legjobbnak bizonyulnak, vagy különdíjjal jutalmazzák őket. Szlovák vers- és prózamondóink ugyancsak eredményesen szerepelnek a különböző versenyeken.

A faluból szervezett opera- és színházlátogatásokon pedig mindig az iskolások vannak többségben, nagyon szeretik és nyitottak az ilyenfajta programokra is.

Tanulóink rendszeresen indulnak rajzpályázatokon, és mindig szép eredményeket érnek el, több alkalommal vehettek már át díjat Ráday Mihálytól is.

Iskolánk aktív része a faluközösségnek is. A nemzeti ünnepeink elképzelhetetlenek a gyermekek szereplése nélkül, de tanulóink kiveszik a részüket a Faluvédő Egyesület által szervezett szemét-szedésekből, parlagfű-mentesítési napokból is, valamint lelkesen gyűjtik a papírt és vasat, amivel anyagilag segítik a tanintézményt.

Községünket fele-fele arányban katolikusok és evangélikusok lakják. A gyermekek a vallási életbe is aktívan bekapcsolódnak, karácsonykor, húsvétkor verselnek, énekelnek, vagy például színdarabot adnak elő mindkét templomban.

Az evangélikus hittanosok, bizonyítván, milyen színvonalas és megfelelő oktatást kapnak hittanból, több alkalommal megnyerték az országos hittanversenyt.

Végezetül meg kell említeni, hogy falunkban több család is vállalkozott nevelőszülői feladatra, számos kisgyermek jár a helyi óvodába és az iskolába. Jól érzik magukat, részt vesznek a programokban, a versenyeken eredményesek, ami nem jöhetne létre, ha valahol a nagy tömegek között lennének, de itt ebben a kis burokszerű iskolában odafigyelnek rájuk, fejlődhetnek, gyarapodhatnak. További családok is jelezték a helyi Vöröskeresztnél ilyennemű terveiket, de ezek csak akkor válhatnak valóra, ha az óvoda és iskola helyzete stabil. 

Az itt folyó munka minőségének garanciája a lelkesen dolgozó, 6 tagú pedagógusgárda, melynek átlagéletkora 37 év. Közöttük vannak, akik drámapedagógiai, tanügyigazgatási, szoftverüzemeltetői képesítéssel, technika, német, vagy éppen népművelőkönyvtáros szakkollégiummal rendelkeznek.

A munka minőségét az is jelzi, hogy szinte minden évben a nyolcadikosaink 100 %-a továbbtanul, közülük jónéhányan tovább lépnek főiskolákra, egyetemekre. A 2008. évi felvételi eredményeik is magukért beszélnek, minden felvételiző 60, 70 és 80 pont fölött teljesített a nehéznek minősített matematika és magyar feladatok megoldásában.

A fent leírtak alapján bátran kijelenthetjük, hogy az erdőkürti iskola pótolhatatlan szerepet játszik községünk életében, és megszüntetése vagy megcsonkítása maradandó és vissza nem fordítható károkat okozna, illetve végzetes következményekkel járna. Éppen ezért a faluban működő minden szervezet a tőle telhető módon támogatja fennmaradását, ha kell, társadalmi munkával, anyagiakkal, tárgyi eszközökkel.

És e felett az iskola felett, most már többször, visszatérően megjelenik egy rém, a bezárás réme. Legutoljára most, 2008 tavaszán fenyegette a tanulókat, tanárokat, szülőket az a rettenetes lehetőség, hogy „csupán” a felső évfolyamoknak valamelyik más településen lévő iskolába kell járniuk.

A felső tagozat elvitele a 8 osztályos oktatás feladását jelenti. Ennek következménye lenne, hogy a bejáró tanulók szülei más iskolát választanának (ezt már előre jelezték), és mivel akkor itt már nem biztosított a 8 osztály folyamatossága, az alsós gyerekeket sem ide indítanák.

Így tehát azon nyomban az alsó tagozat oktatása is veszélybe kerülne, ha elveszítjük a felső tagozatot és a bejáróinkat. Ellenkező esetben viszont (ezt több kállói, sőt versegi szülő is jelezte), ha marad a 8 osztály, további gyerekek jönnének iskolánkba.

Az iskola feladása maga után vonná az óvoda megszűnését (ráadásul az óvoda, alapfunkcióján túl sok öreg, egyedülálló lakónak biztosítja a mindennapi ebédet), ez pedig azt jelenti, hogy családok a faluban nem fognak építkezni, illetve tartósan itt letelepedni. Hiányozni fognak a faluból a gyerekek, nem lesznek programok, nem lesznek közös tevékenységek, egy idő után csak az öregek ma-radnak és teljesen el is néptelenedhet a község.

A további nevelőszülői gyermekvállalások ilyen körülmények között szintén kizártnak tekinthetők.

A helyi iskola megszüntetése természetes módon nem jó a gyerekeknek, nem jó a tanároknak. Az ilyen és hasonló megoldások ellen tiltakoznak a szülők és valamennyi civil szervezet. A civilek csatlakoztak az „Élőlánc a kisiskolákért” mozgalomhoz, de azon túl, elküldték tiltakozásukat a köztársasági elnöknek, sőt a legnagyobb ellenzéki párt vezetőségének is. Nincs az a politikai kurzus, amely be tudná bizonyítani, hogy miközben bőven van pénz a gyerekek naponta történő utaztatására, nincs pénz a helyi iskolák fenntartására. Az iskola nem lehet közgazdasági tétel.

Kifejezetten tiltakoznak a magukat szlovákoknak vallók, mert így nem látják biztosítottnak a szlovák nyelv oktatását, sőt a felső tagozat elvitelét egyenesen a szlovákok ellen irányuló lépésnek tartják.

Tiltakoznak a vallásos szülők is, mivel a gyermekek hitéletbeli felnőtté válása, illetve az erre való felkészítésük kifejezetten a felső tagozatokban történik. Itt helyben ez megoldott, de máshol ezt esetleg nem kapnák meg, egyszerűen a körülmények, az időtényező miatt sem (órarenden kívüli elfoglaltság, buszok indulása stb.).

Kissé a tiltakozások hatására is, a helyi önkormányzat úgy döntött, hogy a normatívákat saját forrásból kiegészítve, és a meglévő tartalékok felhasználásával még egy évig vállalja a teljes 8 osztályos iskola működtetését. És mi lesz azután?

Erdőkürtiek és velünk együtt érzők, legyenek bárhol is a világon, segítsenek!

Az iskola nem ér véget a Petőfi út 32-ben az iskola kapujában, nem ér véget a 8 általános elvégzésével, az iskola a Táncsics út 1-ben (a temetőben) ér véget. Ezt az iskolát nem választottuk, hanem a sorstól kaptuk. Úgy kaptuk, hogy saját kezünkkel építettük, óvtuk, ápoltuk, fejlesztettük és mindig büszkék voltunk rá. Elég, ha csak valaki végigballag a folyosókon a végzettek tablói előtt. Ne hagyjuk elveszni ezt az iskolát!

Minden segítségre szükségünk van, hogy megtartsuk iskolánkat.

A legfontosabb, hogy minél több gyerek járjon ebbe az iskolába. Ezért mindenki, aki ebben segíteni tud, segítsen! Gondolunk itt olyan dolgokra is, hogy pl.:

• akik nem erdőkürtiek, de gyermekük az erdőkürti iskolába jár, vagy akiknek ismerőseik vannak a szomszédos településeken, keressék meg az olyan családokat, akik reális eséllyel ide járathatnák gyermekeiket, és biztassák őket, éljenek ezzel a lehetőséggel;
• aki tud olyan családról, amely lakást, házat, hazát keres, javasolja Erdőkürtöt lakóhelynek;
• biztassuk együtt azokat a családokat, akik nevelőszülői feladatra vállalkoznának!

Szükségünk van minden olyan ötletre, elgondolásra, amely javíthat az iskola színvonalán, szolgáltatásain, ezzel még vonzóbbá téve a környező településeken élő szülők és tanulók számára egyaránt.

Kellenek további elgondolások, melyek a tanulólétszám növekedését eredményezhetik.

És végül, de nem utolsó sorban szükség lesz anyagi támogatásokra az ötletek megvalósításához, sőt az is lehet, hogy a közvetlen fenntartáshoz is.

Erdőkürt, 2008. augusztus 17.

Az Általános Iskola igazgatója és a Napköziotthonos Óvoda vezetője;

Erdőkürti civil szervezetek: a Faluvédő, Szépítő és Fejlesztő Egyesület; a Helyi Vöröskereszt; az Erdőkürti Sportkör; a 

Művelődési Kör;

A helyi önkormányzat testületi tagjai;

A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat nevében.

A 2008.augusztus 30-i Falunap délutánján megtartott tanévnyitó ünnepségen az iskola felvette gróf Wilczek Frigyes nevét.

... Kicsi fehér templomotokba Most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba A holtak is mellétek ülnek. A nagyapáink, nagyanyáink, Szemükbe biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!                    Reményik Sándor: Templom és iskola (1925)