Erdőkürt Nógrád megye déli csücskében, a Cserhát hegység dombos lankái között egy kis völgyben húzódik meg.
Községünk
elég távol esik a megye minden
pedagógiai és kulturális
központjától,
tömegközlekedéssel a
megyeszékhely, valamint a gyermekek pedagógiai
fejlesztését szolgáló
intézmények többszöri
átszállással, több
óra alatt
érhetőek el.
A falu saját
önkormányzattal rendelkezik,
működik
Szlovák Kisebbségi
Önkormányzat is, van postánk
és szép nagy könyvtárunk is.
Mindezek mellett, az egyik legnagyobb, féltve őrzött gyöngyszemünk az általános iskolánk.
Az
iskola 1966-ban épült 4 tanteremmel, tornateremmel.
Itt
folyik ma is az oktatás 8
évfolyamon.
|
Az Erdőkürti Általános Iskola
és Napköziotthonos Óvoda a megye
legkisebb iskoláinak egyike, 61 tanulója van,
közülük több mint 20-an a
szomszédos faluból,
Kállóról járnak
át hozzánk a színvonalas
oktatás miatt. Az oktatás évtizedek
óta összevont osztályokban
történik, ám ez tapasztalataink szerint
és eredményeink alapján soha nem ment
és nem megy a színvonal
rovására.
Az iskolában szlovák nemzetiségi
nyelvoktatás is folyik az óvodás
kortól kezdve 8 évfolyamon keresztül.
A gyermekeket a falu szervezetei a község
kincseiként tartják számon, nyitottak,
rendkívül
érdeklődőek,
tehetségük és szorgalmuk
révén számos területen
alkotnak kimagaslót.
Iskolánk és pedagógusaink nagy
hangsúlyt helyeznek a hagyományok
ápolására: a
hagyományőrző
szakkörön
néptáncoktatás folyik, emellett
népdalokat, népszokásokat tanulnak a
résztvevők, valamint citeráznak
és
furulyáznak is. A falu lakói
évről
évre várják, és
örömmel fogadják a gyerekek
előadásában a szinte már
feledésbe merült betlehemezést
és Gergely-járást.
Intézményünkben
nagy
hagyományai vannak a sportnak is. A sakk
különösen népszerű,
és
a legjobb eredmények is itt születnek.
Tanulóink minden évben eljutnak az
országos versenyekre, csapatban és
egyéniben egyaránt. 2008-ban a megyei versenyen
elhódították a
legeredményesebb iskolának
járó Gordos Rezső kupát is.
Tanulóink aktívan részt vesznek a
helyi sportkör munkájában is: fociznak,
pingpongoznak, kerékpároznak, és a
természetjárás is nagyon
közkedvelt.
Szintén
„sikerágazatnak”
számít a
színjátszás, hiszen gyermekeink
évente ott vannak a tótkomlósi
országos szlovák
színjátszótalálkozón,
ahol vagy a legjobbnak bizonyulnak, vagy
különdíjjal jutalmazzák őket.
Szlovák vers- és
prózamondóink ugyancsak eredményesen
szerepelnek a különböző
versenyeken.
A faluból szervezett opera- és színházlátogatásokon pedig mindig az iskolások vannak többségben, nagyon szeretik és nyitottak az ilyenfajta programokra is.
Tanulóink
rendszeresen indulnak rajzpályázatokon,
és mindig
szép eredményeket érnek el,
több alkalommal
vehettek már át díjat Ráday
Mihálytól is.
Iskolánk
aktív része a
faluközösségnek is. A
nemzeti ünnepeink elképzelhetetlenek a gyermekek
szereplése nélkül, de
tanulóink kiveszik a
részüket a Faluvédő
Egyesület által
szervezett szemét-szedésekből,
parlagfű-mentesítési
napokból is, valamint
lelkesen gyűjtik a papírt és vasat,
amivel anyagilag
segítik a tanintézményt.
Községünket fele-fele arányban katolikusok és evangélikusok lakják. A gyermekek a vallási életbe is aktívan bekapcsolódnak, karácsonykor, húsvétkor verselnek, énekelnek, vagy például színdarabot adnak elő mindkét templomban.
Az evangélikus hittanosok, bizonyítván, milyen színvonalas és megfelelő oktatást kapnak hittanból, több alkalommal megnyerték az országos hittanversenyt.
Végezetül
meg kell említeni, hogy falunkban több
család is
vállalkozott nevelőszülői
feladatra, számos
kisgyermek jár a helyi óvodába
és az
iskolába. Jól érzik magukat,
részt vesznek
a programokban, a versenyeken eredményesek, ami nem
jöhetne
létre, ha valahol a nagy tömegek
között
lennének, de itt ebben a kis burokszerű
iskolában
odafigyelnek rájuk, fejlődhetnek, gyarapodhatnak.
További
családok is jelezték a helyi
Vöröskeresztnél ilyennemű
terveiket, de ezek csak
akkor válhatnak valóra, ha az óvoda
és
iskola helyzete stabil.
Az
itt folyó munka minőségének
garanciája a
lelkesen dolgozó, 6 tagú
pedagógusgárda,
melynek átlagéletkora 37 év.
Közöttük vannak, akik
drámapedagógiai,
tanügyigazgatási,
szoftverüzemeltetői
képesítéssel, technika,
német, vagy
éppen
népművelőkönyvtáros
szakkollégiummal rendelkeznek.
A munka minőségét az is jelzi, hogy szinte minden évben a nyolcadikosaink 100 %-a továbbtanul, közülük jónéhányan tovább lépnek főiskolákra, egyetemekre. A 2008. évi felvételi eredményeik is magukért beszélnek, minden felvételiző 60, 70 és 80 pont fölött teljesített a nehéznek minősített matematika és magyar feladatok megoldásában.
A
fent leírtak alapján bátran
kijelenthetjük,
hogy az erdőkürti iskola pótolhatatlan
szerepet
játszik községünk
életében,
és megszüntetése vagy
megcsonkítása
maradandó és vissza nem
fordítható
károkat okozna, illetve végzetes
következményekkel járna.
Éppen ezért a
faluban működő minden szervezet a
tőle telhető módon
támogatja fennmaradását, ha kell,
társadalmi munkával, anyagiakkal,
tárgyi
eszközökkel.
És
e felett az iskola felett, most már
többször,
visszatérően megjelenik egy rém, a
bezárás
réme. Legutoljára most, 2008 tavaszán
fenyegette a
tanulókat, tanárokat,
szülőket az a rettenetes
lehetőség, hogy
„csupán” a felső
évfolyamoknak valamelyik más
településen
lévő iskolába kell járniuk.
A
felső tagozat elvitele a 8 osztályos
oktatás
feladását jelenti. Ennek
következménye lenne,
hogy a bejáró tanulók szülei
más
iskolát választanának (ezt
már előre
jelezték), és mivel akkor itt már nem
biztosított a 8 osztály
folyamatossága, az
alsós gyerekeket sem ide indítanák.
Így
tehát azon nyomban az alsó tagozat
oktatása is
veszélybe kerülne, ha
elveszítjük a felső
tagozatot és a bejáróinkat.
Ellenkező esetben
viszont (ezt több kállói, sőt
versegi szülő is
jelezte), ha marad a 8 osztály, további gyerekek
jönnének iskolánkba.
Az
iskola feladása maga után vonná az
óvoda
megszűnését
(ráadásul az óvoda,
alapfunkcióján túl sok öreg,
egyedülálló lakónak
biztosítja a
mindennapi ebédet), ez pedig azt jelenti, hogy
családok a
faluban nem fognak építkezni, illetve
tartósan itt
letelepedni. Hiányozni fognak a faluból a
gyerekek, nem
lesznek programok, nem lesznek közös
tevékenységek, egy idő után
csak az öregek
ma-radnak és teljesen el is néptelenedhet a
község.
A
további nevelőszülői
gyermekvállalások ilyen
körülmények között
szintén
kizártnak tekinthetők.
A
helyi iskola megszüntetése természetes
módon
nem jó a gyerekeknek, nem jó a
tanároknak. Az
ilyen és hasonló megoldások ellen
tiltakoznak a
szülők és valamennyi civil szervezet. A
civilek
csatlakoztak az „Élőlánc a
kisiskolákért” mozgalomhoz, de azon
túl,
elküldték tiltakozásukat a
köztársasági elnöknek,
sőt a legnagyobb
ellenzéki párt
vezetőségének is. Nincs az a
politikai kurzus, amely be tudná bizonyítani,
hogy
miközben bőven van pénz a gyerekek
naponta
történő
utaztatására, nincs pénz a
helyi iskolák fenntartására. Az iskola
nem lehet
közgazdasági tétel.
Kifejezetten
tiltakoznak a magukat szlovákoknak vallók, mert
így nem látják
biztosítottnak a
szlovák nyelv oktatását,
sőt a felső tagozat
elvitelét egyenesen a szlovákok ellen
irányuló lépésnek
tartják.
Tiltakoznak
a vallásos szülők is, mivel a gyermekek
hitéletbeli
felnőtté válása, illetve az
erre való
felkészítésük kifejezetten a
felső
tagozatokban történik. Itt helyben ez megoldott, de
máshol ezt esetleg nem kapnák meg,
egyszerűen a
körülmények, az
időtényező miatt sem
(órarenden kívüli
elfoglaltság, buszok
indulása stb.).
Kissé a tiltakozások hatására is, a helyi önkormányzat úgy döntött, hogy a normatívákat saját forrásból kiegészítve, és a meglévő tartalékok felhasználásával még egy évig vállalja a teljes 8 osztályos iskola működtetését. És mi lesz azután?
Erdőkürtiek
és velünk együtt
érzők, legyenek bárhol is a
világon, segítsenek!
Az iskola nem ér véget a Petőfi út 32-ben az iskola kapujában, nem ér véget a 8 általános elvégzésével, az iskola a Táncsics út 1-ben (a temetőben) ér véget. Ezt az iskolát nem választottuk, hanem a sorstól kaptuk. Úgy kaptuk, hogy saját kezünkkel építettük, óvtuk, ápoltuk, fejlesztettük és mindig büszkék voltunk rá. Elég, ha csak valaki végigballag a folyosókon a végzettek tablói előtt. Ne hagyjuk elveszni ezt az iskolát!
Minden segítségre szükségünk van, hogy megtartsuk iskolánkat.
A legfontosabb, hogy minél több gyerek járjon ebbe az iskolába. Ezért mindenki, aki ebben segíteni tud, segítsen! Gondolunk itt olyan dolgokra is, hogy pl.:
Szükségünk
van minden olyan ötletre, elgondolásra, amely
javíthat az iskola színvonalán,
szolgáltatásain, ezzel még
vonzóbbá
téve a környező
településeken élő
szülők és tanulók
számára
egyaránt.
Kellenek
további elgondolások, melyek a
tanulólétszám
növekedését
eredményezhetik.
És végül, de nem utolsó sorban szükség lesz anyagi támogatásokra az ötletek megvalósításához, sőt az is lehet, hogy a közvetlen fenntartáshoz is.
Erdőkürt, 2008.
augusztus 17.
Az Általános
Iskola igazgatója és a Napköziotthonos
Óvoda vezetője;
Erdőkürti civil szervezetek: a Faluvédő, Szépítő és Fejlesztő Egyesület; a Helyi Vöröskereszt; az Erdőkürti Sportkör; a
Művelődési
Kör;
A helyi önkormányzat testületi tagjai;
A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat nevében.
A 2008.augusztus
30-i Falunap délutánján megtartott tanévnyitó ünnepségen az
iskola
felvette gróf Wilczek
Frigyes
nevét.
|
... Kicsi
fehér templomotokba
Most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba A holtak is mellétek ülnek. A nagyapáink, nagyanyáink, Szemükbe biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Reményik Sándor: Templom és iskola (1925) |