Az önkormányzat szervezésében, "Barátaink az állatok" jegyében, 19 gyermek részvételével elkezdődött a 2025. évi nyári tábor. A gyerekek többségében az ebben az évben végzett 1. és 4. osztályosok, az idősebbekből kerültek ki a csapatvezetők. A programokat, mint a korábbi években is, Györgyi néni vezeti, és van néhány fiatal segítő (Melinda, és a két Dóri), akik Györgyi néni munkáját segítik.

Lassan összegyűltek a gyerekek, az önkormányzat képviselői, a tábor vezetői, a segítők és a napi programok irányítói. Györgyi néni köszöntötte a megjelenteket és röviden ismertette a tábor legfontosabb tudnivalóit, szabályait.

A délelőtt programja: batikolás. Mindenkinek módjában volt megfesteni a saját maga pólóját. Eszter néni elmondta a pólófestés menetét, és a kötözéssel indulhatott a batikolás folyamata. A kötözött póló mehet a főzőüstbe, pár perces főzés után mosás, a kötözés szétbontása. Most egy kis csavar is volt a technológiában, mert a folyamatot két színnel is végig kellett vinni, zöld és vörös színekkel.

Végül lehet gyönyörködni az eredményben.

A pólók csendesen száradtak a kerítésen, a csapat pedig tartott egy rövid technikai megbeszélést. Történt ugyan is, hogy a farsangi bálon olyan jól sikerült a Macska-duett előadása, hogy érdemes feleleveníteni és a záró napon ismét eljátszani a tábor valamennyi lakójának részvételével. A macskákra és egerekre történő felosztás után azonnal meg is történt az első próba.

A délutáni program egy nyomozós túrával kezdődött a játszótéren és Mária-kertben. Ebben voltak ügyességi feladatok, illetve egy adott szöveg, vagy szó alapján ki kellett "nyomozni" az erre adandó megfelelő választ.
Az egyik ügyességi feladatnál az állomás felelős elmondta, bemutatta a feladatot és indulhatott az ügyeskedés.

Ezen az állomáson egy szóból kiindulva kellett egy, állatokkal kapcsolatos mondás nyomára akadni.

Itt az ügyesség volt a fő szempont: átkelés egy veszélyes mocsáron, békáktól és krokodiloktól körülvéve (a békák és krokodilok, illetve a mocsár képzeletét mindenki a saját elméjében teremtette meg).

Ezen a helyen népszerű rajzfilm hősökre kellett rájönni.

Eszter néninél rímekbe volt foglalva az állatok leírása - ebből kellett kitalálni milyen állatról van szó.

Piri néni labdáit egy hatalmas cápa nyelte le, már ha valaki betalált a szájába.

És így forgott a színpad tovább, állomásról állomásra.

Kora délelőtt megérkezett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság "Vidra verda" nevet viselő, vizes-, erdős-, mezős-élőhelyek megfigyelésére rendszeresített furgonja. Nem kevésbé, megérkeztek az óvodások is. A program pedig a háromféle élőhely állatvilágával való megismerkedés volt.

A gyerekek nyomban megkapták az első harci feladatot, az asztalok felállítását, amit sikeresen teljesítettek is.

Most már minden szükséges kellék készen állt az ismeretek átvételére.

Míg Laura néni tudományos módon próbálta az állatokat bemutatni, az óvodások a legegyszerűbb módon kockákból állíthatták össze az állatok képeit.

És jött az önálló feladat. A fiúknak a tarajos gőtét kellett kirakni puzzle darabokból, míg a lányok a furgon másik oldalán különféle állatokat helyeztek el élőhelyeiken. Amikor mindkét csapat végzett, cserélődtek a feladatok.

Közben az ovisok a furgon belsejében a röptében ábrázolt gólyát tanulmányozták.

Délután a kézműves foglalkozáson domborműves képet kellett készíteni, valamilyen állat ábrázolásával. Györgyi néni ismertette a feladatot, a csapatok felvették a szükséges anyagokat és eszközöket és kezdődött az alkotás.

Mézeskalács sütéssel indult a nap (persze csak a zenés reggeli torna és a bemelegítő sport félóra után). A csapatok pontosan kidekázva megkapták a "száraz" alapanyagokat, melyeket azután alaposan, és nagy élvezettel összekeverték egy jókora tálban.

Amikor ezzel megvoltak, vihették a mézet, a margarint és a tojást. Ebben a fázisban a legkockázatosabb művelet a tojás feltörése és hozzáadása volt. Meg kell hagyni, azért ügyesek voltak a gyerekek. A négy csapatnak összesen nyolc tojás feltörését kellett hibátlanul elvégezni (ne kerüljön bele tojáshéj, ne menjen szét) és mindössze egy tojás tartalma landolt az asztal alatt, a kövön.

A gyúrásért szinte közelharc folyt, időt kellett megszabni, ki hány percig gyúrhatja a tésztát. Amikor mindenki meggyúrta a maga idejét, a tésztát annyi felé osztották, ahány tagja volt a csapatnak és mehetett a nem kevésbé érdekes nyújtás.

A kellő vékonyságú tésztából változatos figurákat lehetett szaggatni és mehetett a tepsibe.

A forró műveleteket (sütés, kiszedés) már Tündi és Györgyi néni végezték. Kihűlés után lehetett ropogtatni a kalácsokat, aki jelzéssel is ellátta készítményét, az a sajátját élvezhette.

Délután megnyílt az úgynevezett hungarikum játszótér. Hogy ebben mi volt a hungarikum, nem tudom, de ilyen dolgok voltak:

A papírfonó kézműves műhely termékeit a műhely vezetői egy kiállításra összegyűjtötték az ifjúsági klubba.

A kiállítás megtekintése előtt egy rövid uzsonna. Alapvető, fontos szabály volt, hogy ülve kellett elfogyasztani az ennivalót, nem pedig a focit, vagy egymást kergetve.

A kiállítás megnyitójára a nap utolsó programjaként került sor. Györgyi néni köszöntötte a megjelent vendégeket, kezdésként pedig felkérte a két Hannát egy rövid fuvola műsor előadására, majd pár mondatban ismertette a műhely indulását és munkáját.

A rövid megnyitó végén Tündi néni virággal köszönte meg Györgyi néni, illetve a műhelyben alkotók munkáját. A kiállítás részeként a gyerekek állat képeit is meg lehetett tekinteni.

Elérkezett a tábor utolsó napja. Mint minden nap ez is zenés tornával indult, melyet Dóri irányított, majd valamilyen sport, vagy játék következett. Ilyen napindító után következtek a fő programok.

A mai délelőtt fő programjaként dr. Boda Attila tanácsait hallgathatták meg a gyerekek a kisállattartásról. Persze Attila alig kapott szót, inkább a gyerekek meséltek a saját kisállattartásukról - kutyákról, macskákról, egerekről stb. Azért arra sikerült felhívni a figyelmüket milyen fontos az évenkénti veszettség elleni oltás, vagy pl. a kiskutyák milyen védőoltásokon kell átessenek.

A délelőtti programba még egy vetélkedő is belefért.

A legnagyobb izgalommal várt program talán a délutáni lovaglás volt. A táborlakók az Urbán birtokot látogatták meg.

Kata rögtön az elején elmondta milyen állatok láthatók, melyik kutyát lehet simogatni, melyikhez nem szabad közel sem menni. És persze a legérdekesebb téma a lovak.

Először simogatás, tisztogatás, majd a nyereg felkerült a lóra és jött a lovaglás.

Gyorsan letelt a tervezett idő, vissza kellett térni a táborba.

A tábor elérkezett a záró eseményekhez. Györgyi néni összefoglalta a táborban történteket, a gyerekek előadták a macska-duettet, melyre egész héten készültek.

A befejező program az "állat szépségverseny" volt, ami tulajdonképpen állatjelmezekbe bújt felvonulást rejtett magában.

A legutolsó zárókép Györgyi néni munkájának megköszönése volt. Akinek kedve volt, még este megnézhetett a nagyteremben egy filmet is, és ezzel az idei nyári tábor véget ért.