Krónika 2017. I.

A címer felavatás napján (a címer megszületését lásd: Kürtölő 2017. III. szám) május 26-án az óvodában játékos programokkal folyt az ünneplés. Reggelről az érkező gyerekeket színes lufikkal feldíszített ovi fogadta. A tízórait reggeli zenés torna követte, melyben a kiscsoportosok is lelkesen vettek részt. A torna után az óvoda udvarán folytatódott a mulatság. A kézműves tevékenység során papírszatyrokat díszíthettek szalvétatechnikával, és termések felhasználásával képeket készíthettek. A kisebbek rajzoltak, festettek, homokoztak, horgásztak. A délelőtt folyamán különböző játékos feladatokat oldhattak meg a gyerekek. Az ünnepet lezáró másik nagy meglepetése a nefelejcsekkel díszített csoki torta volt, melyet minden ovis ebéd után elfogyaszthatott a házi készítésű bodzaszörppel.

Az anyák napi ünnepségek több éve szüneteltek (legalább is a művelődési házban), de az önkormányzat ebben az évben ismét visszavarázsolta a színpadra. A megjelent édesanyákat, nagymamákat, dédnagymamákat a polgármester asszony köszöntötte. A köszöntés rövid volt, mert utána hosszú és tartalmas műsor következett. Új színfolt volt a zenebölcsisek bemutatkozása - természetesen az anyukák társaságában. A legkisebbeket az óvodások majd az iskolások köszöntő műsora követte. A végén Tiboldi Veronika mondott mesét, utána pedig Konella Mirtill fuvolázott.

A Házat - Hazát Alapítvány 25. születésnapi ünnepsége Erdőkürtön

„Itthon legyél otthon!...Építsünk házat hazát hangyaszorgalommal, vasakarattal!” Mivel is kezdődhetne a Házat - Hazát Alapítvány 25. születésnapjáról és az erdőkürti kapavágásról szóló cikk, ha nem a már-már szállóigévé váló alapítványi szlogennel.

Öt évvel ezelőtt találkozott Erdőkürt polgármester asszonya, Szebenszkyné Palik Katalin és Lőrincz Kálmán, a Házat - Hazát Alapítvány igazgatója. A találkozó óta eltelt időben lefolytatott sok megbeszélésre és szervezésre április 29 – én került fel a korona. Erdőkürt hagyományos Családi - napján a Házat - Hazát Alapítvány születésnapját is ünnepelve, megtörtént az erdőkürti otthonteremtő program első kapavágása.

De nézzük sorjában az eseményeket!

Erdőkürt, falu nap

Reggel 9 óra tájban megélénkült az 530 lelket számláló kis falu. Sorra érkeztek a családok, a gyerekek a művelődési ház nagytermébe – még a környező településekről is - , ahol tornával, játékos vetélkedőkkel, lufi hajtogatással, kézműves foglalkozásokkal várták a gyerekeket. A nagymamák, a nagyobb lánykák kedvesen és szívesen segítettek a kisebbeknek. A délelőtt fénypontja Kalap Jakab bábkoncertje volt, amit ugyancsak élveztek a csöppségek.

Amíg a gyerekek uralták a nagytermet, a délutáni ünnepi műsorra sorra érkeztek a meghívott vendégek, akik először megtekintették a kis teremben a Házat - Hazát Alapítvány 25 éves tevékenységét reprezentáló kiállítást.

A helyiek készítette ízletes ebéd után, Erdőkürt polgárőrsége lovas egységének bemutatója szórakoztatta a jelenlévőket.

A délutáni programok a Szent Korona hiteles másolatának – Hummel Gizella alkotása - színpadon történő ünnepélyes elhelyezésével kezdődtek meg.

Szebenszkyné Palik Katalin polgármester asszony üdvözli a vendégeket.

Polgármester asszony elmondta, hogy 5 éve ismerte meg a Házat - Hazát Alapítvány tevékenységét és Lőrincz Kálmánt. Mára jutottak el odáig, hogy ingyenesen felajánlottak 10 telket otthonteremtő lakásépítés céljára fiatal családoknak. A 10 telekre már öt jelentkező család van. Az első, a kétgyerekes Molnár család, (informatikus papa, építészmérnök anya, két pici gyermek), a kállói rendőrőrs – 3 rendőr letelepedését fogja támogatni, az ötödik család pedig, egy Erdélyből átköltözött több gyerekes családapa, vállalkozó, Öcsi, aki segédkezni fog a házakat felépíteni. Kell a fiatal, kell a fiatalok szakmai tudása, aktivitása, vidámsága az egyébként igen aktív településükre, ez fenntarthatóságuk záloga – hangoztatta a polgármester asszony. Ehhez szeretnének ezekkel az építési telkekkel hozzájárulni. A telkekért köszönet illeti a település önkormányzati testületét is, mely tagjai egyhangúlag támogatták a kezdeményezést.

Ezután Lőrincz Kálmán, a Házat - Hazát Alapítvány igazgatója üdvözölte a megjelenteket és mesélte el dióhéjban az Alapítvány és az otthonteremtő program történetét.

Lőrincz Kálmán

„1969-ben mentem el Magyarországról egy lány után Miami, Floridába, de nem tudtam ott igazán otthonra lelni. 1991-ben egy keményen átdolgozott nap után, este a televízióban lettem figyelmes arra, hogy Jimmy Carter, az Amerikai Egyesület Államok volt elnöke a Habitat for Humanity jótékonysági szervezet építkezéséhez kér segítséget, gipszkartonozókat. Nekem akkor már egy gipszkarton-szerelő cégem volt, így szerszámaimmal felszerelkezve másnap jelentkeztem jótékonysági munkára ezen az építkezésen. Pár óra elteltével azt vettem észre, hogy „nézőközönségem” támadt, egy tucatnyi jótékonysági munkás gyűlt körém, köztük Carter elnök is, aki egyszer csak megszólalt: „Én még embert nem láttam így dolgozni ebben a szakmában”. Mi tagadás, jól estek a dicsérő szavak, melyeket illett viszonoznom, és a következőket válaszoltam: „Én sem láttam olyan amerikai elnököt, aki idejön a fekete negyedbe és mások házának az építésén dolgozik”. Így kezdődött az ismerkedés, a beszélgetés, a történet azonban itt nem ért véget. Szó-szót követett és megállapodtunk abban, hogy hazahozom Magyarországra a Habitat lakásépítő programját. Carter elnök megígérte, hogy amennyi támogatást forintban össze tudok gyűjteni Magyarországon, annyit ő is ad dollárban és Magyarországon dolgozza le munkahetét. Ez 1996-ban meg is történt. A Carterral történt találkozásom idején, 1990-ben Lezsák Sándor az Amerikai Egyesült Államokba látogatott, ahol én is találkoztam vele és elmondta, hogy Magyarországon rendszerváltás van. Meggyőző szavaival hívott jöjjek haza. És hazajöttem, magammal hozva az amerikai, kaláka munkán alapuló építési rendszert, amit itthon szakemberek segítségével adaptáltunk a hazai viszonyokra. Így kezdődött és tart a mai napig rászoruló fiatalokat segítő otthonteremtő programunk, melyet ma, 25. születésnapunkon Erdőkürtön, a Molnár család felépülő házának első kapavágásával ünnepelhetünk.

Napjainkban, amikor oly sok fiatal elhagyja az országot, szükség van olyan programokra, mozgalmakra, melyek itthon tartják, hazahívják őket. Haza kell hozni őket, nem szabad őket Nyugaton rabszolgasorban hagyni, hozzák haza ott szerzett tudásukat! Új honfoglalásra van szükség, határoztuk el vitéz lovag Mireisz Tiborral, a Szent Korona társaság hadnagyával. Mint tudják a Szent Koronát Jimmy Carter elnök adta vissza hazánknak. Hummel Gizella gyönyörű másolatot készített róla, mely most itt díszíti Erdőkürt színpadát. Köszönet érte! Mi sem természetesebb, mint az, hogy a Szent Koronáról szól majd a hadnagy úr előadása.

Szeretném még átadni Önöknek Beer püspök úr áldó jókívánságait, aki sajnos nem tud jelen lenni betegsége miatt a föld, a kapavágás megszentelésén, de lélekben velünk van.” Továbbá üdvözletét küldi az ünneplőknek Lezsák Sándor, Bíró Zoltán a Lakitelek alapítvány volt és mai kuratóriumi elnökei, Callmeyer Ferenc és Kellermayer Miklós alapítványunk első és mai kuratóriumi elnökei is, akik szintén betegség miatt nem tudtak eljönni erre a szép ünnepségre, de az ünnepségről készített videón majd láthatják.

Vitéz Lovag Mireisz Tibor előadása: Szent Korona keresztény küldetése a magyar nemzet számára

Miért kell a Szent Koronáról beszélni? – kezdte előadását Mireisz Tibor, melyet teljes terjedelmében e cikk keretében nem tudunk ismertetni, de néhány fontos gondolatot mindenképpen meg kell említeni. Nos, azért kell a Szent Koronáról beszélni, mert ezt eddig titkolták vagy nagyon keveset beszéltek róla. A harmadik generáció nem tud róla, nem ismeri. Röviden: A Szent Korona a Boldogságos Szűzanya koronája, és földi régense, tehát nem csupán egy történelmi tárgy, egy ötvösmunka, hanem közvetítő földi és égi hatalom között. Az ország legmagasabb jogi személyisége, kvázi személy, a Magyarok Nagyasszonya. Ahol a Szent Korona van, ott Isten uralkodik. Erkölcs és jog nem válhat el. (Akit a téma bővebben érdekel, a You Tube-on talál Mireisz Tibortól több előadást is a Szent Koronáról.)

A nagysikerű előadás után egy csodálatos felajánlás következett. Angyal Júlia festőművész két, különleges technikával, fára festett Szent István táblaképét ajándékozta Erdőkürtnek és Beer Miklós püspöknek, a Házat – Hazát Alapítvány felkérésére.

Miután a polgármester asszony megköszönte a településnek adományozott felajánlást, Dévai Nagy Kamilla énekművész előadása következett. A jelenlévők többek között meghallgathatták a Házat -Hazát Alapítvány számára írt dalát, melynek néhány sorát érdemes idézni:

… Az eresz, a jó háztető a bujdosás ellen lázad
               Lehet 10 hazád is, fél ember vagy, ha egyikben sincsen házad

                      Bár kicsi a föld, el ne add idegen nemzetnek soha,
                       Mert ne feledd Isten előtt, akié a föld, azé a Haza…

Ezután következett a délután legmeghatóbb pillanata, nevezetesen a püspöki áldás, amit püspök úr helyett Újhelyi László káplán celebrált, aki helyben sokszor misézik. Megáldotta a földet, melyen a Molnár család leendő háza áll majd, de megáldotta a fiatalokat és az elvégzendő munkát is. Aki ilyen meghitt szertartáson még nem vett részt, az el sem tudja képzelni milyen felemelő érzés, ez az alig néhány perces ceremónia. Ha minden épülő házat és családot megáldanának egy ilyen meghatározó lépés előtt, talán kevesebb válás és több boldogabb család lenne.

Lőrincz Kálmán, a program mentora, „mindenese”, a 25. születésnapját ünneplő Házat - Hazát Alapítvány igazgatója ugyancsak meghatottan, könnyeivel küszködve szemlélte a jelképes első kapavágás megáldását és mondta el zárszavát.

Mielőtt azonban befejeződne a cikk, el kell mondani, hogy a 25 év sikere nem valósulhatott volna meg egy odaadó társ, a feleség: dr. Máthé Gizella, közgazdász, a Családkiválasztó Tanács elnöke nélkül. Tudják, igaz a francia szállóige: cherchez la femme!

A hivatalos ceremóniák befejeződésével a vendégsereg sorra kóstolta a falu ügyes asszonyainak finom sütemény különlegességeit és vidáman folyt tovább a beszélgetés, és aki még nem látta az alapítvány 25 évét bemutató kiállítást, megtekintette.

Még egyszer kívánunk további sok sikeres otthon építést a 25. éves Házat - Hazát Alapítványnak és jó munkát a fiatal családok házépítéséhez.

Ács Klára

A Böllér Bajnokok Ligája néven bevezetett versenyt az idén harmadik alkalommal, április 22-én rendezte meg Héhalom község önkormányzata, most is mindent megmozgató, nagy erőbedobással. Tulajdonképpen a rendez-vény jótékonysági célzattal jött létre. Az adományt a Dévai Szent Ferenc Alapítványon keresztül a kárpátaljai magyar közösségek javára, a Beregszászi járás támogatására gyűjtötték.

A versenyen 30 csapat mérte össze „böllér mesterségének” legjobb tudását. Erdőkürt csapata is képviseltette magát, nem önkormányzati támogatásból, hanem a csapattagok önerejéből. Név szerint Benedekné Budai Júlia, Dudok Tünde, Ocskóné Erzsike, Szebenszkiné Palik Katalin, Holló Béla, Pazsiczki Mihály, Urbán Tibor. Ne feledkezzünk meg a finomabbnál finomabb sajtokat készítő földiinkről se: Németh Tiborról és Tolner Katáról! Gyönyörű udvarunk dísze, Kondella Mirtill népviseletbe öltözve fogadta a kedves vendégeket.

A zsűritagok a disznó szúrását, a hízó bontásának szabályosságát és a különböző disznótoros étkek bemutatását pontozták a nap folyamán. Kis csapatunk disznótoros káposz-tát, sült hurkát, kolbászt készített, ám Pazsiczki Misi borsos tokánya és Urbán Tibor ételkülönlegessé-ge vitte a prímet.

A zsűri nagyon sok oklevelet osztott ki. Erdőkürt is részesült néhányban. Házi sütemény (hájas-lekváros) kategóriában harmadik helyezett lett a csapat. Házi pálinka kategóriában sompálinkánk bronzérmes lett. És ami nagy dicsőség számunkra, hogy különdíjban részesültünk; ez pedig egy hatalmas kupa, amit a jó hangulatért, összetett csapatmunkáért és az ízletes falatokért kaptunk.
Azért, hogy létrejöhetett ez a nap, köszönet mindazoknak, akik valamilyen segítségüket nyújtották, akár fizikailag, akár szellemileg, és nem utolsó sorban anyagilag.

Köszönet mindenki lelkiismeretes munkájáért! (A beszámolót készítette: Kondelláné Szvetlik Szilvia)

Csúnya idő köszöntött be ezen a napon, és egyáltalán nem volt vicces. A reggeli órákban elkezdett esni az eső, majd esővel kevert sűrű hóra váltott át. Pillanatok alatt belepte a virágokat, a virágba borult fákat, a nehéz hó lehúzta, teljesen meggörbítette (sok helyen le is törte) a fák, bokrok ágait. A leesett nagy mennyiségű csapadék rögtön kihatással lett a közlekedésre.

Legnagyobb örömünkre a Pilisi Parkerdő odáig jutott, hogy kitisztítja a Nagy-tó medrét. Már a télen megkezdték a baloldali tóparti fák kivágását. Jobb oldalon a tó közepéig nyúló mocsaras-nádas részen nyilván nem tudtak a fákhoz hozzáférni. Régen nem jártunk a tó környékén és most meglepődve tapasztaltuk, hogy valami történt. A tó baloldali része szépen ki lett tisztítva, a gát teteje el lett simítva. Jobb oldalon egyenlőre egy lejárat készült, ha reményeink igazak azért, hogy az eddig megközelíthetetlen fákat is kivegyék. Jó lenne, ha a tó ismét olyan nagy kiterjedésű lenne, mint amilyen régen is volt, és a zsilip is felújításra kerülne.

A Malom-árok természetesen már régen létezik és nem rólunk, mint felfedezőkről fogják elnevezni. Mi csupán magunknak fedeztük fel. A túrázó csoport úgy döntött, hogy megnézi a régi Kürt templomának helyét, mielőtt a felnövő gaz teljesen belepné. A terepszemle célja az volt, hogy felvegyük a hely GPS koordinátáit, ezzel a műholdképen is el tudjuk helyezni a régi és a mostani falu egymáshoz viszonyított helyét. Az elhatározást tett követte, elindultunk Püspök-parton át le Kő-árokba, megkerültük az Öreg-malom csemete kertjét és az erdőben felmentünk a templom helyéhez. A megközelítő útvonalat a térképen a kék vonal jelzi.

A régi templom helyét egy kis kiemelkedő dombocska őrzi, mélyebb árkokkal, kőtörmelékekkel, a nyugati végén egy mélyebb gödörrel. Visszatekintve nagyon jó rálátás nyílik a mai Kürtre a katolikus templommal és a művelődési házzal.

A templomdomb után lementünk a régi híd maradványaihoz, amely valamikor egy masszív építmény lehetett, átívelve a Malom-árok patakját. A híd még a térképen is jelezve van. Mára mindössze annyi maradt belőle ami a képeken látható, és a víz is inkább megkerüli, mint átfolyna alatta:

Ha már itt voltunk, úgy döntöttünk, végig megyünk az árokmeder mellett, míg a forráshoz el nem jutunk. Nem bántuk meg. Nagyon szép, vadregényes vidék, több szintű árterekkel, mély vízmosásokkal, melyeket apró vízesések tesznek lépcsőzetessé.

Végül eljutottunk egy átereszhez, amelynek az egyik felén víz volt, a másik oldala teljesen száraz. Az árok nem folytatódott tovább, úgy döntöttünk itt a forrás.

A szép panorámát elhagyva bementünk az erdőbe, le a Rózsa-kúthoz, onnan a Gombás-völgyön fel a Jacska-hegyre és ismét le az alma-völgyi rétre, miközben rengeteg állatot figyelhettünk meg.

Enyhe tavaszi időben ünnepelhettünk. A meghirdetett időpontra nagyjából megtelt a művelődési ház nagyterme. Az ünnepi beszédet Havjár Zoltán tanár úr tartotta. Nem is annyira március 15-ről beszélt, mint inkább arról, milyen fontos eseményeket indított el ez a nap az ország életében. A beszédet követően az óvodások, utánuk pedig az iskolások mutattak be színes műsort, emlékeztetőül a forradalmi napokban történtekre.

Az ünnepi megemlékezés után mindenki az iskolához vonult, ahol szokás szerint a Petőfi szobor megkoszorúzása történik. Először egy vers hangzott el Havjár Zoltán tolmácsolásában, majd az önkormányzat, a szlovák kisebbségi önkormányzat, az iskola és az óvoda képviselői elhelyezték el koszorúikat a szobornál. A koszorúzás végén az óvodások és az iskolások leszúrták zászlóikat a szobor talapzatánál.

Végül, akik a rendet és a felvonulók biztonságát szavatolták:

A jelmezbált eddig hagyományosan az iskola szokta rendezni. Miután a felső tagozatot megszüntették az önkormányzat vette kézbe a bál megszervezését. Szerencsére a falu lakossága is a rendezés mellé állt azzal, hogy ugyanúgy megtöltötte a művelődési ház nagytermét, mint a korábbi években, és ráadásul a szülők is beöltöztek a kicsikhez. A felső tagozatos iskolások persze hiányoztak a kínálatból, de ezzel együtt az est nagyszerűen sikerült. Most az óvodások Nyuszitánca indította a műsort, őket az alsó tagozatosok Rabbitánca követte.

A jelmezesek felvonulását megtekintve, a háromtagú zsűri intenzív munkába kezdett. Két kategóriában, egyéni (E), és csoportos (Cs) kategóriákban ítéltek oda díjakat, továbbá két különdíjat is kiadtak. A közönség (K) szavazatai alapján szintén osztottak ki díjakat.

Amíg a zsűri meghozta döntéseit, Mirtill a bohóclány, hívta játékra a közönséget. A játék után egy lelkes felnőtt csoport táncokkal szórakoztatta a nézőket. Korábbi farsangi bálok elengedhetetlen tartozéka volt a kicsik több összetevőből álló nyitótánca. Ezt a hiányzó részt (persze paródia formájában) idézte vissza a csoport nagy sikerrel.

Közben a zsűri is meghozta döntéseit, kezdődhetett a számtalan torta kiosztása. A felnőtt tánccsoport olyan vidám hangulatot teremtett, hogy a zsűri versenyen kívül nekik is megítélt egy óriási tortát - ketten alig bírták.

A programot a tombola zárta, sok nyereménnyel és fődíjként a hőn áhított fatörzstortával, ami az idén is gazdára talált.

Végül ne feledkezzünk meg azokról, akik a felhőtlen szórakozás ideje alatt a rendet biztosították. A polgárőrök csoportja most is, mint minden falusi rendezvényen, felügyelte az eseményeket, útba igazította a rendezvényre érkezőket, igazgatta a leparkoló autókat, szóval tette a dolgát. Ezúttal két igen fiatal tag is részt vállalt a feladatokból.

Azért még határozottan inkább tél van, mint tavasz, viszont ha süt a nap, nagyon kellemes a séta. Az árnyékosabb helyeken még jelentős a hó vastagsága, a patakban összegyűlt hólé újra és újra ráfagy az előző rétegre szinte teljesen felöltve a medret. A napsütötte erdőrészek hangulatosak, gyönyörködtetőek. A hóban haladni nehezebb, mint a száraz talajon, ezért ez a túra csak 10,6 km lett. A térképen a világoskék vonal mutatja a megtett, műhold segítségével rögzített utat. Az erdei patak jegén átkelve a csapat felment a Magas-bércre (328 m), majd a Templom-hegy és Magas-bérc közötti völgybe leereszkedve megtekintette először a Nagy-tó, majd a Rózsa-kút állapotát. Mint a felvételeken is látható, a forrás támfal már teljesen megdőlt, az emberben az az érzés támad, hogy bármely pillanatban bedőlhet. Az egész forrás környékére ráférne egy nagyobb helyreállítás.

Ebben az évben is elkezdődtek a vasárnapi teadélutánok a Baráti Kör rendezésében. A korábbiakhoz hasonlóan, az elmúlt év során a falu közösségi eseményeiről készített DVD filmek kerülnek bemutatásra 5 vasárnapon keresztül. A vetítés előtt meg lehet inni egy finom teát, süteménnyel, miközben fel lehet eleveníteni a hét fontosabb eseményeit.

Ha már Szilveszterkor zártuk az évet, úgy illik, hogy a rend kedvéért újévkor nyissuk is meg! Az idő kicsit ködös, zúzmarás volt, a túra viszont kellemes. Az erdőben ilyenkor is van szépség. A tó a jég alatt téli álmát alussza, a forrás most is buzog, igaz, körülötte minden jéggé fagyva. Az állatok is mozognak, hiszen ilyenkor a táplálékot nehezebb előteremteni mint nyáron.

Túrák száma	Megtett km	Össz. túra idő	Hegymenet	Lejtmenet
41	409	83 óra	8 150 m	8 311 m