2009. II. félév






Betlehemezés - 2009.

A betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi népszokások közé tartozik. Az egész Kárpát-medencében ismerik. A paraszti betlehemezés középpontjában a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka áll. A dramatikus játék fő eleme a pásztorjáték, amely a három pásztor, köztük a nagyothalló öreg tréfás párbeszédére épül. A betlehemezés fő kelléke (a házilag készített, jászol, vagy) a templom alakú betlehem, amelyben a Szent család látható. A pásztorjáték szereplői: a kis templomot vivő két angyal, három pásztor, ami egyes vidékeken kiegészül több szereplővel. A szereplők ma is eljátsszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket (Forrás: Wikipédia, Magyar Néprajzi Lexikon). Ezt kisebb-nagyobb eltérésekkel nálunk is így adták elő a gyerekek december 19. illetve 20-án.


A betlehemezők


a kisjászollal.

Fotók: STY



Nyugdíjasok napja

A községi önkormányzat december 13-án rendezte meg a nyugdíjasok napját. Mint minden évben, az idén is nagyon sokan jöttek el a rendezvényre.


Gyülekeznek


a meghívott


vendégek.




           

            A megjelenteket Rita egy gyönyörű verssel köszöntötte, amely nem is annyira az öregeknek,
            a nyugdíjasoknak, mint inkább a fiataloknak szólt.

Az összejövetel egyik megható eseménye volt, amikor a  polgármester köszöntötte Boda Károlyt és feleségét, akik mint tanárok, ketten együttvéve, több mint 90 évet töltöttek az erdőkürti gyerekek nevelésével, oktatásával, és emellett derekasan kivették részüket a falu közösségi életéből is. Ez alkalomból az önkormányzat testülete Boda Károly tanár úrnak díszpolgári címet adományozott és az erről szóló oklevelet a polgármester adta át.
Ezt követően a megyei könyvtár képviselője a polgármester úrral közösen Budai József tanár úrnak köszönte meg sok évtizedes könyvtárosi és közművelődési tevékenységét.
A köszöntések után színvonalas műsor köszöntötte az időseket. Először a legkisebbek, az óvodások egy aranyos jelenetben adták át karácsonyi és újévi jókívánságaikat, majd az iskolások hagyományőrző csoportja, és a csomádi hagyományőrzők következtek.


Lassan megtelik a nagy terem.


Boda Károly és felesége, tanárok köszöntése.


A díszpolgári cím adományozásáról szóló oklevél.



Budai József tanár úr köszöntése.


Az óvodások karácsonyi és újévi


közöntőt mondtak,



amiért a házigazda bőkezűen megvendégelte őket.


A kicsik után Judit Csomádról, ádventi dalokat énekelt.


Vers Vikitől, egy erdőkürti iskolástól,



majd a csomádiak


szlovák dalokat adtak elő.


Luca napi mondókák az erdőkürti hagyományőrzőktől.



És ismét a csomádiak


gyönyörű népviseletben


táncokat mutattak be,



a közönség nagy tetszésére.


A legvégén pedig,


vendéglátás.

Fotók: Havjár Zoltán


Karácsonyi kézműves vásár - 2009. december 12.

A kézművesek most tartották hagyományos karácsonyi vásárukat. Az esemény jellegzetessége, hogy csak a kézművesek saját maguk által, kézi munkával előállított tárgyak, édességek kerülnek a vásári asztalokra. Ezek mindig nagyon szépen kidolgozott, igényes darabok, vagy éppen finom sütemények. Rendkívül nagy élmény a gyerekeknek, akik lelkesen készülnek, a vásárban pedig ügyesen kínálják portékájukat. A látogatóknak viszont nagyon jó alkalom egyedi, karácsonyi ajándékok beszerzésére. Sajnálhatja, aki nem látogatott el a rendezvényre.


Nem átvágós reklám.


Minden csillagjegy megtalálható volt.


Csipke és mézeskalács karácsonyfa díszek.



Szerencsére érdeklődők is voltak szép számmal.


Égetett csengetyűk és mécsesek, vagy éppen tarisznya.


És illatos dísz, könyvjelző,



mézeskalács,


képkeret (nem digitális),


karácsonyi asztali dísz.

Fotók: STY



Megújult a hivatali baba

A hivatal Erdőkürt jellegzetes népviseletét bemutató babája Bagyin Jánosné keze munkája nyomán új felső ruhadarabokat kapott. A nagyon szépen megújult baba hűen adja vissza a régi, helyi viselet jellegzetességeit, díszítő mintáit a kötényen, pruszlikon, félingen, főkötőn.








Fotók: STY



A mikulás az óvodában járt 2009. december 4-én.


A gyerekek dallal hívogatták a mikulást.


Nem kellett sokáig énekelni, a mikulás meg is jelent.


A nagyobbak rögtön megkérdezték: szánon jött-e?



Miután a mikulás megígérte, hogy karácsonyra lesz hó,


a gyerekek tánccal és mondókákkal


köszönték meg az ígéretet.



A nagyobbak


valamennyien,


egyenként


köszöntötték őt.



A verseket és táncokat


egy közös


jelenet zárta.



Azután körbeülték a mikulást, és ...


Sokat nőtél tavaly óta.


Örülök, hogy ügyesen építesz.


Figyelj egy kicsit jobban!


Hallom, milyen jól számolsz.



Tudom, hogy szeretsz énekelni.


Szereted a meséket?


Tessék a szép rajzokért!


Figyelmes vagy és szépen rajzolsz.


Nagyon jó, hogy segíted a kicsiket!



Szépen építesz, mondják.


Ezután a járdán fogsz járni?


Továbbra is segíts mindenkinek!


A visszajáró is kap csomagot.


Én még nem ismerem a bácsit!



És bizony, kiürült a puttony.


Van azonban még egy nagy zsák


tele játékokkal.

Fotók: Budai Tibor




Faültetés - 2009. november 19.

A Faluvédő Egyesület szervezésében a tagok és pártolók faültetésre gyülekeztek ezen a szép őszvégi napon. A facsemetéket, mintegy 200 db-t a Földanya Alapítvány  bocsátotta rendelkezésünkre. A csemetéket a sportöltöző, a játszótér melletti szabad területekre, a sportpálya, a temető szélére és a kultúrház udvarába ültettük el. Valamennyien azt reméljük, hogy ez a szép állomány meg is marad és egy kisebb erdővé cseperedik, hogy ne csak nevében, de a valóságban is legyen erdeje Erdőkürtnek. Őrizzük meg a csemetéket!


A csemeték kicsomagolása és szétválogatása.


Szép számban gyűtek össze az ültetésre vállalkozók.


Elindul a csapat.



A feladatok elosztása.


Fát ültetni csak precíz mérések után érdemes.


És most indulhat a munka!



A kutyus mutatja hogyan kell a gödröt készíteni.


Ehhez a fához kérjük gödröt!


Helyére kerülhet a csemete.



Jöhet a víz.


Föld a tövéhez,


és alapos belocsolás.



Nem egyszerű feladat az elosztás sem.


Újabb csemete,


és ismét locsolás,



hogy olyanra nőjenek,


mint a háttérben lévők. Hát ez lesz még sokára.


Az ültetés után pedig sütemény és tea.

Fotók: STY



Parkrendezés - 2009. október 10.

A Faluvédő Egyesület megkezdte a régi gázcseretelep helyén kialakítandó pihenőpark tereprendezési munkáit. Első lépésként a park végleges arculatához nem illeszkedő fák (fűz- és ecetfa vadoncok) kivágására került sor, az önkormányzattal történt előzetes egyeztetést követően. Kisebb tereprendezés után nemes fák, cserjék, tuják kerülnek telepítésre és helyükere kerülnek a már elkészült és lefestett asztalok, padok. és ülőrönkök. A munkákról Máthé Ágnes készített képes beszámolót.





Fotók: Máthé Ágnes



Az emlékmű márványtábla besüllyesztése (2009. október 3.)

Az "Együtt Erdőkürtért" Baráti Kör szervezésében megtörtént az emlékmű felállításáról szóló márványtábla besüllyesztése az emlékmű falába. A tábla eredetileg egyszerűen a fal felületére lett felcsavarozva (ellentétben a többivel, amelyek be lettek süllyesztve), ami így nem volt esztétikus. A feliratok újrafestése részeként, az önkormányzat hozzájárulásával, most ez a tábla is a tömbbe került, miáltal az emlékmű egységesebb képet mutat.




Fotók: STY



Erdei iskola Hronecben

Szeptember második felében iskolánk egy kis csapata (8 fő) Szlovákiába látogatott, hogy nyelvismereteit bővítse, de ugyanakkor jól is érezze magát.
Már az odaút  során új barátságok köttettek, hiszen együtt utaztunk a galgagyörkiekkel és a nézsaiakkal. A megérkezés után felsőseink örömmel vették tudomásul, hogy faházakban helyezik el őket. Ez persze megnehezítette a tanári felügyeletet, de ez már más kérdés…





A program rendkívül változatos volt és egy kicsit sűrűnek is bizonyult. Szerepelt benne erdei kirándulás a festői környezetben, látogatás Besztercebányára, egy mesefalu megtekintése (Habakuky), lovaglás és számtalan egyéb szabadidős tevékenység. Természetesen a tanulásra is szakítottunk időt: a délelőttök kommunikációs gyakorlatokkal és énektanulással teltek. A tábor végén a nebulók számot adtak tudásukról.











Külön színfoltjai voltak az eltöltött 10 napnak a klubestek. Ezeken szlovák dalok, játékok és táncok segítségével sikerült igazi hangulatos és összetartó közösséget összekovácsolni a résztvevő 60 gyermekből. A következmény: sok könnyes arc a búcsúzáskor.





A többség a jövő évben sem szeretné kihagyni ezt a „bulit”. Dovidenia!  (Beszámoló és felvételek: Havjár Zoltán)


Haluskafesztivál - Vanyarc, 2009. szeptember 12.


A fesztivál címer.


A helyszín.


Az erdőkürtiek sátra.




A kürti csapat a napraforgók árnyékában.


A munka beindult.


Támogató szurkolók is érkeztek.



Számos csapat versengett a zsűri és a közönség elismeréséért.



A sztrapacska nagy mennyiségben készült.


Az összekevert nyersanyag


nagy üstházban lett kifőzve.



Az erdőkürti csapat zsűrizett sztrapacskája.


Akinek kevés volt a fesztiválhelyszín megnézhette a templomot,


vagy a tájház- és babamúzeumot.

Fotók: STY

A zsűri káposztás, túrós és juhtúrós kategóriában adott ki díjakat, valamint különdíjat ítélt oda a különleges ízharmóniájú és szép tálalású sztapacskát készítőknek. Körülblül 30 csapat, 65 alkotással versengett a díjakért. A káposztás kategóriában az erdőkürti csapat az első díjat hozta el, pedig a vanyarciakkal sztrapacskában nehéz versenyre kelni. Aki kóstolta a zsűrivel teljesen egyetértett. Számtalan vendég (kicsik és nagyok) jött vissza a sátorhoz és megköszönte a finom ételt. Jövőre se legyen rosszabb eredmény és ennél rosszabb sztrapacska! Szép volt "lányok"!



Az iskola már a tanulókat várja!

Az iskola a nyarat - tanulók híján - felújítással töltötte. Volt rumli rendesen, de egyszer csak vége szakadt, és kezdődött a rendrakás. Legalább annyi időt vett igénybe, mint a tatarozás. Sokan kivették részüket a takarításban, a befejező simításokat az "Együtt Erdőkürtért" Baráti Kör tette meg augusztus 5-én. Hogyan? Mint a képek is tanúsítják, eredményesen.


Így kezdődött.


A mester ecsettel,


a termekben pedig felfordulás.

Fotók: Havjár Zoltán


Akkor kezdjük el. Mutatom mit kell csinálni!


Ezzel kap, aki nem fogja meg a munka végét.


Nem is maradt piszkos sem ajtó,



sem ablak,


sem belül,


sem kívül.



Csontváz: segítenék, de én már csak csont és bőr se vagyok.


A munka meghozta gyümölcsét.


Rend,



nyugalom,


és tisztaság mindenhol.


A bordásfal is le lett ellenőrizve. Kezdődhet az iskola!

Fotók: STY



Palóc Ízek Fesztivál - 2009. augusztus 15.

A Palóc ízek fesztiválja ebben az évben  ötödször került megrendezésre a helyi önkormányzat és a civil szervezetek közreműködésével. A rendezvény a falu legjelentősebb eseményei közé tartozik, mert ez egy kulturális esemény, főző és sütemény készítő verseny, de legfőképpen egy nagy találkozó. Erre a napra eljönnek rokonok, ismerősök, barátok, visszajönnek a faluból elszármazottak, itt láthatjuk azokat, akikkel már régen nem beszélgettünk. A főzésen és a kellemes ízeken túl a helyi hagyományőrzők, vendég fellépők gondoskodnak a látványosságról és fokozzák a hangulatot, az események sorát tüzijáték koronázza, majd bál következik hajnalig. Aki nem volt részese a kavalkádnak most ízelítőt kaphat, aki pedig részese volt, élje át újra a kellemes pillanatokat, íme:


Valahogy így kezdődött.

Fotó: Havjár Zoltán


Fesztivál nincs zene nélkül, itt pedig egy "ütős" stáb
gondoskodott a hangulatról. A győzelem borítékolható!
Fotó: Havjár Zoltán


Közben a csapatok is készülődtek.

Fotó: STY



A lángos sütés indult be legkorábban.

Fotó: STY


Nehezen győzték az igényeket kielégíteni.

Fotó: Havjár Zoltán


Ízlett is mindenkinek.

Fotó: Havjár Zoltán



Így persze különösen ízletes.

Fotó: Havjár Zoltán


A kézműves foglalkoztatók felkészültek a gyerek
rohamára.
Fotó: STY


A testfestők sem várattak magukra.

Fotó: Havjár Zoltán



Az ugrálóvár is korán felállt,

Fotó: STY


a gyerekek alig várták, hogy beléphessenek.

Fotó: STY


Vándorló magyarok állítottak jurta sátrat,

Fotó: STY



amely látható volt belülről,

Fotó: Havjár Zoltán


az íjakat pedig ki lehett próbálni.

Fotó: Havjár Zoltán


Horgászverseny nem volt a programban,
de azért volt aki a zavarosban halászott.
Fotó: Havjár Zoltán



Volt viszont sakk,

Fotó: STY


és asztalitenisz,

Fotó: Havjár Zoltán


mindent pontosan számon tartó zsűrivel.

Fotó: STY



Az emeleten

Fotó: Havjár Zoltán


festmény és fafaragás kiállítás,

Fotó: Havjár Zoltán


a könyvtárban pedig kiállítás az óvodások rajzaiból.

Fotó: Havjár Zoltán



A gyerekek közben

Fotó: Havjár Zoltán


birtokba vehették a légvár-csúszdát,

Fotó: Havjár Zoltán


és kezdhettek kézimunkázni.

Fotó: Havjár Zoltán



Míg egyesek kézimunkáztak,

Fotó: Havjár Zoltán


mások sakkoztak,

Fotó: Havjár Zoltán


közben jól fogyott a tombola. Nem csoda, ha ilyen
csinos lányok árulták.
Fotó: Havjár Zoltán



A bográcsban rotyogott az étel,

Fotó: STY


az asztalra bor is került,

Fotó: STY


a kasszánál pedig igyekeztek minél több jegyet
értékesíteni.
Fotó: STY



A lányok még nem sejtik, de ebben a bográcsban
a harmadik díjat nyert étel gőzölög.
Fotó: STY


Itt még ők sem tudják, hogy második díjat fognak kapni.

Fotó: STY


Aki félt, hogy neki nem jut, az inkább két
bográccsal főzött.
Fotó: STY



Amikor a lángos elfogyott, a lányok (helyesek, nem?)

Fotó: Havjár Zoltán


palacsinta készítésre álltak át.

Fotó: Havjár Zoltán


A zsűri közben díjazta a legjobb sütemény készítőjét.

Fotó: STY



A legifjabb különdíjat kapott.

Fotó: STY


A süteményeket pedig meg lehetett kóstolni.

Fotó: STY


Nagy volt a roham, gyorsan fogyott a készlet,

Fotó: STY



hisz mindegyik süti nagyon finom volt.
A szerencsések a tíz ujjukat is megnyalták utána.
Fotó: STY


De kérem, ez már az élvezetek halmozása.

Fotó: STY


Akinek süti nem jutott, fagyival vigasztalódhatott.

Fotó: STY



Pihenésképpen az "Együtt Erdőkürtért" Baráti Kör
kiosztotta a rajzkiállítás díjait.
Fotó: STY


A közönségszavazatok alapján Buborék Anett orrszarvúja
(előző kép), és Györgyi Bence falevelei kaptak díjat.
Fotó: STY


A fődíjat Benedek Réka macija kapta.

Fotó: STY



Ezalatt az ételek elkészültek,

Fotó: Havjár Zoltán


a minták az zsűri elé kerültek,

Fotó: Havjár Zoltán


és elkezdődtek kóstolók.

Fotó: Havjár Zoltán



A zsűri intenzíven ízlelt, 

Fotó: Havjár Zoltán


a résztvevők szintén az ízeket élvezték,

Fotó: Havjár Zoltán


így roppant gyorsan megszületett az eredmény.

Fotó: STY



A verseny győztesének, az "Egri Vitézek" képviselőjének
a zsűri azon nyomban átadta az őt megillető díjat.
Fotó: Czeba Péter


Csupán a tombolaárus kislány maradt szomorú,
mert elfogyott az összes tombolája.
Fotó: STY


Ezt követően a színpadé volt a főszerep.

Fotó: Havjár Zoltán



Elsőként a csomádi Fialka hagyományőrzők
léptek fel.
Fotó: STY


Szlovák dalokat énekeltek gitár

Fotó: STY


és tangóharmonika kísérettel.

Fotó: STY



Az erdőkürti hagyományőrzők

Fotó: Czeba Péter


a Pünkösdölő című összeállításukat adták elő,

Fotó: Czeba Péter


melyet szlovák táncok követtek.

Fotó: Czeba Péter



Gólyatánc

Fotó: Czeba Péter


és békési 

Fotó: Czeba Péter


csárdás.

Fotó: Czeba Péter



Közben a sportversenyek eredményei is megszülettek.
Sakkban Kondella Mirtill és Vasvári Károly győzött,
Fotó: Havjár Zoltán


asztaliteniszben Korbely Nelli és Zelnik Zoltán
lettek első helyezettek.
Fotó: Czeba Péter


Az acsai hagyományőrzők következtek.

Fotó: Czeba Péter


Fotó: Czeba Péter

Fotó: Czeba Péter

Fotó: Czeba Péter



Az acsai hagyományőrzők és táncosok között

Fotó: Czeba Péter


erdőkürti fiatalok

Fotó: Czeba Péter


csacsacsa bemutatót tartottak.

Fotó: Czeba Péter



És ismét acsáról,

Fotó: Czeba Péter


ezúttal a tánccsoport.

Fotó: Czeba Péter


Szép és gazdag műsort adtak.

Fotó: Czeba Péter



Egy acsai hastánc csoport is meglepte a kürtieket.

Fotó: Czeba Péter


17-től 18 óráig

Fotó: Czeba Péter


Homonyik Sándor művészúré volt a színpad.

Fotó: Czeba Péter



Következett

Fotó: Czeba Péter


az erőkürti iskolások

Fotó: Czeba Péter


talajtorna bemutatója.

Fotó: Czeba Péter



A kartali vendégszereplők látványtáncot

Fotó: Havjár Zoltán


és hastáncot mutattak be

Fotó: Havjár Zoltán


sokféle variációban.

Fotó: Havjár Zoltán



Ismét erdőkürtiek,

Fotó: Havjár Zoltán


az ifjúsági klub fiataljai

Fotó: Havjár Zoltán


kánkánt táncoltak.

Fotó: Havjár Zoltán



Koraeste Körmendi Roland

Fotó: STY


Blues Bite zenekara

Fotó: STY


szenzációs blues zenét adott.

Fotó: STY



Az est fénypontja

Fotó: Havjár Zoltán


pedig a tüzijáték

Fotó: Havjár Zoltán


volt.

Fotó: Havjár Zoltán



Tüzijáték után

Fotó: Havjár Zoltán


bál és vigadalom

Fotó: Havjár Zoltán


hajnalig.

Fotó: Havjár Zoltán


"Palócízes" pillanatok Czeba Péter, Havjár Zoltán és STY felvételeiből:














Útra keltünk ...

A Művelődési kör eddigi legnagyobb kirándulását tette meg, ezúttal Erdély szépségeit fedeztük fel. 2009.07.21-én 29 fővel indultunk Erdőkürtről, Berettyóújfaluban csatlakoztak hozzánk békésszentandrási és békéscsabai utastársaink. Innen folytattuk utunkat, estére érkezvén Tibódba a szállásadóinkhoz. Itt úgy fogadtak minket, mint régi kedves ismerősöket. Úgy gondolom minden résztvevő nevében mondhatom, hogy felejthetetlen napokat töltöttünk itt, gyönyörű tájakon, nagyon kedves emberek között. Köszönet ezért a Művelődési körnek a Misszió Tours utazási irodának, ezen belül Budai László idegenvezetőnek.


Idegenvezetőnk, sofőrjeink, utaskísérőnk.


Az indulás hajnalán...


...kicsit álmosan,de vidáman.



Körösfőn „olvasóprogramon” vettünk részt.


Segesvár ódon utcáján.


Petőfi Sándor vén körtefájánál...



...koszorúztunk.


Így fogadtak Tibódban.


Indulás a Hargitára.



Felfelé 1801 m-re.


Józsi bácsi is felért. Hip-hip hurrá!!!


Csoportkép a Hargitán.



Ott hagytuk a „kőnyomunk”.


A táj gyönyörűsége.


A Békás-szoros magáért beszél.



Egy kis pihenő a Békás-patak mellett.


A nagy szikla árnyékában.


A Gyilkos-tó.



Csíksomlyói kegytemplom.


Édes semmittevés.


Aktív pihenés.



Vidámság.


A fák árnyékában.


Józsi bácsinak is akadt támasza.



Az asszonyok kártyázással,...


...a férfiak főzéssel...


...ütötték agyon az időt.



Egy kis focira is maradt energia.


Baráti csevej sütögetés közben.


A jól megérdemelt falatok.



Vendéglátóink szép tánccal...


...és énekkel kedveskedtek.


Mi is megmutattunk magunkból egy kicsit.



A hangulat...


...nagyon jó volt.


Wass Albert szobra.



Lefelé a sóbányába.


A bánya belseje.


Tamási Áron sírhelye...



...ahol elhelyeztük koszorúnkat.


Betértünk Korondra Józsa János udvarába.


Egyik vendéglátónk háza.



...és mi a kapuja előtt.


Egy kissé szomorúan a hazaindulás reggelén.


Bepakolás.



Sziasztok!!!Mi még maradunk.


Marosvásárhely Kultúrpalota.


Virágóra.



Dsida Jenő sírjánál is megemlékeztünk.


Hazafelé még az égiek is szomorúak voltak.

Benedek László fotói alapján (kivétel: a foci és az erdőkürtiek bemutatkozása Kondella László felvételei) a beszámolót készítette Benedekné Budai Júlia.


Dunán innen-Dunán túl

avagy a portyázó magyarok nyomában

Biciklis szakosztályunk tagjai általában nem riadnak vissza a kihívásoktól. Viszont ha már lúd, legyen kövér! Ezen az alapon kerékpárral - mintegy előőrsként – indultam útnak németországi rokonlátogatásra.
A magyarországi szakaszt idő hiányában vonattal tettem meg, de Rajkától drótszamaram nyergében vágtattam a „sógorok” felé. A határon nem ütköztem számottevő ellenállásba, így bátran törtem előre a Duna menti kerékpárúton. Mivel igazi szándékaimat jól lepleztem, a helyiek kedvesen fogadtak, sőt szállást és ellátást is kaptam tőlük ropogós euró-bankók fejében. Az igazi ellenségem az időjárás volt: minden nap kiadós elázással ért véget. Ezt már az én szittya-tót lelkem sem bírta; Passautól (német határ) ismét vasparipán utaztam Ingolstadtig (Audi-fellegvár).
A visszaút kevésbé volt rázós (vagyis ázós), ráadásul kényelmes hátszelet is kaptam, lehet, hogy legközelebb vitorlát is hozok magammal? Ennek ellenére ismét három napomba került, míg szeretett Hungáriám kies lankáit megpillantottam. Néhány apró sérülést leszámítva kalandozásom ember- és vérveszteség nélkül ért véget. Aki nem hiszi, járjon utánam!
Bizonyítékként íme néhány korabeli felvétel.


Az egész itt kezdődött.


Út a végtelenbe.


Arra van Ingolstadt.



Egy osztrák menyecske.


Nomen est omen- Regentag = esős nap.


Ez biztos az állatkertből 
szökött meg.


A táj gyönyörű.



Még mindig.


Sok itt a Dunakanyar.


Nem félünk a magyaroktól.




A német hadsereg
egyik bátor katonája.


Lehet, hogy eltévedtem?


Most már biztos.


Ő is sokat biciklizett.


Anélkül, hogy tudnánk hol járunk, gyönyörködjünk a felvételekben!










Havjár Zoltán beszámolója és felvételei Ausztriában és Németorszában tett kerékpártúrájáról.


  

X. Honismereti tábor

Erdőkürt egyik legnagyobb nyári eseménye a Honismereti tábor. 2000-től minden évben megrendezésre kerül, így ebben az évben ez már a tizedik. Teljes nevén Szlovák anyanyelvű népismereti gyermek- és ifjúsági tábor, de mindenki röviden csak Honismereti tábornak nevezi.
Tábornyitás 13-án volt és 19-ig tart. A főrendező a Művelődési Kör, személy szerint Budai József tanár úr, de a szervezésbe és lebonyolításba besegít más civil szervezet is, és természetesen mindez az iskoláért és az iskolásokért. Az iskola tanulóinak száma ugyan csak 60, de a tábor lakóinak száma az utóbbi években már elérte és meghaladta a százat. Ez úgy lehetséges, hogy a tábor fogadja az Erdőkürtről elszármazottak gyermekeit, és a tábor lakói lehetnek a falu középiskolás, sőt egyetemista diákjai is.
A rendezvény talán legnagyobb értéke, hogy egy gazdag program köré összegyűjti a falu összes tanuló diákját. A résztvevők találkoznak szlovák és magyar néptánccal, szlovák imákkal és énekekkel, idős emberekkel, akik elmesélik gyerekkori emlékeiket, van filmvetítés a falu értékeiről és hagyományairól, táncoktatás, kézműves foglalkozások, kirándulás és közben sok mozgás.


A tábor regisztrációval indul.


Nagy a tolongás a regisztrációs asztalnál.


Ebben az évben is több mint százan töltik meg
a kultúrház nagytermét.



A délelőtti előadások után egy kis mozgás, határjárás.


Ismerekedés a falu határának régi elnevezéseivel.


A kirándulás után irány az uzsonna.



A fiatalokat nem kell biztatni, gyorsan fogynak az adagok.


A lányok persze az idén is szépek, talán szebbek mint tavaly.


Másnap már az idősek mesélnek gyerekkorukról.



A zenéhez az ácsok kopogása adja a basszust.
Nem mindig a megfelelő ütemben, sajnos!


A segítők, zömében az "Együtt Erdőkürtért" Baráti Kör
tagjai, a terítés után pihennek egy lélegzetvételnyit.


Amikor a gyerekek megérkeznek, már nincs megállás.
Ha nézzük ezt a képet, megéri ugye?

Fotók: STY


Délután népi ételek.
Sztrapacskához készül az ízesítés.


Ennyi gyereknek sok sztrapacska kell.


Szerda táncos nap.

Fotók: STY


Csütörtökön a kisebbek itthon maradtak.
Rengeteg program volt: társasjátékok,


építés dugóból,


sárkány készítés,

Fotók: Havjár Zoltán


csutkababa készítés és csuhézás,


gyúrmázás, agyagozás.


Közben az "Együtt Erdőkürtért" Baráti Kör
tagjai, kukoricát pattogattak,

Fotók: Havjár Zoltán, STY

és ebédet készítettek.


Míg  a gyerekek ették a 
pattogatott kukoritcát,


a dolgozók pihentek egy picit,


és jött az ebéd.

Fotók: STY, Havjár Zoltán


A nagyobbak Egerbe kirándultak, ahol az egyik
legszebb látnivaló az Egri Székesegyház volt.


Orgonaközelben.


A délután fénypontja pedig a strand.
Próbaként egy szolíd kis torony,

Fotók: Czeba Viktória

majd egy nagyobb,


négy emeletes épül.


Fiú, úszunk egyet?
Csak a rojtomra vigyázz!


Úgy élvezem én a strandot...

Fotók: Czeba Viktória

Péntek a kézműves nap.
Készülődés a trikó festéshez.


Az enyém szebb mint a tiéd!


Itt szövés,


itt hímzés folyik.

Fotók: Havjár Zoltán

A korongozás bizony ilyen.


Rendkívül népszerű volt a fafaragás


és gravírozás.

Fotók: Havjár Zoltán

Délután vetélkedők.
Minél több vizet a lavórba!


Kapd el!
Vízzel töltött a lufi.


Szerelmes vers a nagy Ő-höz.


Végül köszönet a tábor
vezetőjének,

Fotók: Havjár Zoltán

és a közreműködőknek.


Este még egy kis sütemény, üdítő


és jöhet a tábortűz.


A tűz zárja a  pénteki napot.

Fotók: Havjár Zoltán


Szombat - kirándulás a régi Erőkürt helyére.
Eredetileg a falu itt a domboldalon lehetett.


A falu templomának maradványai az erdőben találhatók.


Irány a templom helye.

Fotók: STY


Ezen a helyen állhatott a torony.


Ebben az árokban volt a templom déli fala.


Csak kőtörmelék maradt ránk.

Fotók: STY

Tábori képeslap


Aki nem hagyja magát fotózni.


Marad a gyerek, ha játszik.


Égnek áll a hajam!

Fotók: STY

Nem kukoricázunk!
Fotó: STY


Lányok a hátsó sorból.
Fotó: Czeba Péter


Két tűz között.
Fotó: Czeba Péter



Várakozással tele.
Fotó: Kárpáthy Péter


Ha Péter imára hív,
Fotó: Czeba Péter


adatik.
Fotó: Kárpáthy Péter



Zsinór.


Amikor figyelünk,


és amikor értjük a tréfát (már aki).

Fotók: Kárpáthy Péter

Eszik


ki-ki a maga


módján.


Elgondolkodtam.


Én, lilában.

Fotók: Havjár Zoltán

Unom a lilát.


Fafaragó leszek.


Cikázó villámok.

Fotók: Havjár Zoltán

Üdv.  a táborból!


Győzelem!


Az én kis pónim.


Birkózás.


Kibogozás.

Fotók: Havjár Zoltán

Pihenő.


Kerékcsere.


Nekem tetszik ez a szín.


Csacsi, vagy nyuszi?


A jelmez.

Fotók: Havjár Zoltán

Ne nyúzzatok már!


Hová merült el szép szemed ...?


Így jó lesz.


Lilák tánca.


Olé.

Fotók: Havjár Zoltán



Emlékmű feliratok újrafestése

A több mint egy évtizede felállított emlékmű márványtábláinak feliratai bizony időközben lekoptak. Az emlékpark gondozását ebben az évben is vállaló "Együtt Erdőkürtért" Baráti Kör védnöksége alatt a betűvésetek most visszakapják eredeti szép, koromfekete színüket. A költségeket a kör a helyi önkormányzattól nyert pályázati pénzből fedezi. Az újrafestést végző mester nem először dolgozik a márványtáblákon és vállalta,  hogy a közelgő események (honismereti tábor, falunap) során, ismét régi szépségében láthatjuk az emlékművet. Ehhez persze az is kell, hogy a parkba látogatók ne dobolják szét a cigaretta csikkeket, a kiürült üdítős flakonokat és ne tegyék tönkre az ott lévő  műtárgyakat. Köszönjük, hogy megbecsülik mások munkáját is!


A márványtábla-betűk festése teljesen lekopott.


A mester elkezdte az újrafestést.


Ez bizony aprólékos és fáradságos munka.

Fotók: STY



Kürtök határon innen és túl (2009. július 4)

Kürtinek lenni jó dolog, ez nem vitás. Hát még ha további 5 hasonló nevű község vidám lakóival van együtt az ember!
2009. július 4-én pontosan ez történt. Hidaskürt  látta vendégül Csallóközkürt, Kürt, Hejőkürt, Tiszakürt és Erdőkürt delegációit. Az előbbi három Szlovákia területén található, az utóbbiak Magyarországon.
Már az utazás is kész kaland volt, hiszen több mint 200 kilométert kellett megtennünk, hogy meghívóinknál tiszteletünket tehessük. Már megérkezésünkkor rendkívül barátságosan és lelkesen fogadtak bennünket, és ez később csak fokozódott.
Előbb focistáink mérettek meg, de kissé könnyűnek találtattak, viszont sikerült elnyerni a legsportszerűbb csapatnak járó különdíjat.
Délután már a kultúráé volt a főszerep: iskolásaink néptánccal, salsával és egy vidám színdarabbal járultak hozzá a nap sikeréhez.
A jó hangulatnak köszönhetően meglehetősen nehéz volt indulásra bírni a kis csapat tagjait. Az eredmény: hazaérkezés hajnal negyed kettőkor! (Ma lesz a holnap tegnapja?)


"Nagy bánata van a cinege madárnak / Szeretne elmenni.."


Pattanjatok be, mert itt maradtok!


Miféle 200 km? Egy ugrás és ott vagyok ...



Mit mondtam? Ez Hidaskürt. Még a nap sem kelt fel.


"Hehh.. Mek-eh-kez-tem. Nekem esz semmi nem vol-t"


Ide jutottunk.



No de vegyük komolyan, legalább a focit!


Ugyan hová tették a labdát?


Mindenki azt a nyomorult bőrt keresi, és sehol.



Mintha futballmeccset is emlegettek volna.


Kiittam ezt az XXL-es meszes vödröt, lazítok egy keveset.


Még hogy szaladni? Amikor ilyen lány ül mellettem?



Csak lefröcskölik az embert. Itt a napon megszárítkozom.


De íme, bedobják magukat a pom-pom lányok,


és egyből más a hozzáállás.



Ha már a foci nem megy, válasszunk, amíg van miből!


Ugye szépet választottam? Olyan kis helyes, illik hozzám.


Miért pont a legkisebbet kellett elhozni?



Hoci, add csak ide, nekem is legyen valami!


Maradjunk mi inkább a táncnál!


Gyere Julcsa megforgatlak!



Ez ropogósra sikeredett!


Fogadjunk, hogy ismét szégény kisegeret szidja!


Nem jobb a béke? Válasszunk inkább együtt csillagot!



Ha tánc, legyen salsa!


Mi is salsázzunk egyet?


Nekigyürkőzöm, és ...



Nem fogunk ki-be rohangálni. Ez a helyünk!


A cimke szerint 2009-es évjáratú Rizlingszilváni.


Nem csoda, ha végül mindenki rózsaszínben látja a világot.

Fotók és beszámoló: Havjár Zoltán (a képaláírások nem az ő hibája!)


<< VISSZA