Az 1 úton zarándoknap ugyan augusztus 16-ra lett meghirdetve, de miután nálunk akkor volt a falunap, így augusztus 20-án zarándokoltunk a Kékestetőre. A tisztán 5:45 órás menet idejű túra alatt 14,8 km-t tettünk meg a mátrafüredi parkolótól a hegycsúcsig.
Autónk a mátrafüredi Hegyi Sportok Bázisa épülete mögötti parkolóban lett leállítva és onnan indultunk észak felé a bővizű Bene-patak menti erdei utakon a kék+ jelzésen.

Első látványosságként a Benevár (471 m) romjainál álltunk meg. (A tatárjárás után, a Csobánka család által építtetett erősség első okleveles említése 1301-ből való. A Károly Róbert királlyal szembenálló Csobánkákat a király minden vagyonuktól megfosztotta, később a várat több tulajdonváltás után, valószínűleg a husziták rombolták le a XV. században. Az azóta pusztuló, kettős sáncárokkal körülvett vár falmaradványait az 1980-as években feltárták, rekonstruálták. Forrás: https://kirandulastippek.hu/matra/matrafured-benevar-kekes-kotenger.)

Utunkat a Remete-bércen folytattuk, keskeny, jól kitaposott ösvényünk sziklás részhez ér, a Vaskapu sziklavonulatát keresztezzük. A monda szerint, a Törökök piacának is nevezett részen, a sziklák alatt kerestek menedéket a menekülő törökök.

A Vaskapu sziklái után az emelkedő szelídül, a Széles-parlag nevű csodaszép területről megkapó kilátás nyílik jobbra, a Sár-hegy és Gyöngyös felé.

Kis kitérővel megnéztük a Remete-barlang sziklafülkéjét. A gyalogösvény alatt hajmeresztően meredek a hegyoldal, nem lenne jó lecsúszni erről a keskeny ösvényről.

A kitáblázott Ménes-csapási fenyvesből csak egy magas aljnövényzet maradt, az utána következő, a Kékes-tető csúcsát borító bükkös viszont gyönyörű volt.

Elhaladva a kékestetői parkoló mellett, a sípálya felső állomása után értünk fel a Kékes (1014 m) jellegzetes nemzeti színű csúcskőjéhez, szomszédságában az adótoronnyal és szűkre nyitott kilátással a hegy alatti völgyre.

A vissza utat keresve még tárogató történelemmel is megismerkedhettünk zene kíséret mellett, megcsodálhattuk az emlékül  épített, hátrahagyott szikla parkot, és elindultunk vissza a zöld jelzésű úton.

A rőt fenyvest keresztezve ismét a lenyűgöző szépségű bükkös fogadott kisebb-nagyobb szilák tömegével, erdei pajzsikával, üde zöld aljnövényzettel.

A bükkös folytatódott, utunk mellett lerobbant menedékház kőből, lemez tetővel, vizet nem adó Vályús-kút forrás.

És egyszer csak a fák között megpillantottuk a Fehér-köves kőtengert, világító fehér köveivel fénylőn kiemelkedve a zöld mohával borított sziklák tömegéből.

Bokatörő keskeny utakon lecsámpáztunk a Vizes-Kesző partján a Csepegő-forrásig, majd még néhány hajtű kanyar után, kissé fáradtan visszaértünk a parkolóba.

Rosenberger Tamás lelkész távolléte miatt Havjár Zoltán gondnok köszöntötte a közös istentisztelet résztvevőit, illetve a vendég igehirdető Nagy-Menyhárt Sándor diakónust és a házigazda szerepét betöltő Babka László esperest. A szertartás az énekkar szolgálatával kezdődött, akik három énekszámot adtak elő.

Az istentisztelet közös imádsággal és közös áldással ért véget, amit az önkormányzat jóvoltából, a templom udvarban tartott egyszerű szeretvendégség zárt.

A Kürtök találkozója elérkezett a 30. évfordulójához, amelyre Tiszakürtön került sor. Emlékeztetőül, a 90-es évek végén Szlovákiában Kürt, Hidaskürt és Csallóközkürt (többségükben magyar lakta települések) részvételével létrejött a Kürt községek szövetsége. Egy tiszai árvíz kapcsán nyújtott segítség révén jutott át a szövetség híre Magyarországra, és így 2000-ben csatlakozott a csoporthoz  Tiszakürt. Később, 2005-ben bővült a társaság Hejőkürt és Erdőkürt belépésével. A csoport sport és kulturális kapcsolatok ápolását tartja fő céljának. Éppen ezért minden Kürtök találkozójának egyik lényeges eleme a kispályás focimérkőzés.
Ezúttal a 10+1 nevezett játékosból, hatan jöttek el, ezért csere játékosnak a beszámoló készítője is beöltözött, de szerencséjére játszania nem kellett. Előző nap 40 mm csapadék esett, a pálya egyik felén állt a víz, következésképpen egy pályán kellet lejátszani az összes mérkőzést, ebéd nélkül.
Csallóközkürt a találkozóra nem jött el, így öt csapat lépett pályára. A kupát Tiszakürt nyerte, Erdőkürt a negyedik helyen végzett. Megvertük Kürtöt, Tiszakürt ellen 1:1-et játszottunk, a másik két csapattól kikaptunk. A legjobb védőnek járó díjat Hegedűs Dávid vehette át. A fotókon a nevezési lap, a csapat, kezdés, a díjátadás pillanata, a legjobb védő díja és a 4. helyért járó díj.

Amikor egy lelkészi pályára készülő elvégzi a teológiát, sikeresen leteszi vizsgáit, egy mentor vezetésével egy évet eltölt egy kijelölt gyülekezetben, elérkezik a lelkésszé szentelés küszöbére. Az evangélikus egyházban az a szokás, hogy a lelkész felszentelése abban a gyülekezetben történik, amely gyülekezet a jelöltet úgymond útjára indította, vagyis ahonnét a jelölt származik. Miután Riczingerné Garai Szilvia Erdőkürtről származik, és a lelkészi hivatáshoz vezető út valamennyi lépcsőfokát sikeresen meglépte, lelkésszé szentelésére az evangélikus templomban került sor ez év július 5-én. Ebben a templomban, a rendelkezésre álló adatok szerint, ilyen eseményre eddig nem került sor.

Ünnepélyes istentisztelet keretében az ordinációt dr. Fabiny Tamás az északi egyházkerület püspöke, dr. László Virgil a hittudományi egyetem docense és Mekis Ádám nyugalmazott esperes végezte. A gyónást (bűnvallást és feloldozást) követően Krisztus imádását (Kyrie) a lelkészjelölt az oltár előtt térden állva énekelte. Az igehirdetést dr. Fabiny Tamás püspök végezte. A gyülekezeti ének után a lelkészjelölt hitvallást tett a Niceai hitvallás szerint.

Az énekkar két kórusművel szolgált.

Igeolvasás után a jelölt az ordinációs kérdésekre felelt, amit a kézadás, az eskütétel és imádság követett.

Gyülekezeti énekverset követte a püspöki áldás, a stóla átadása és az igei áldások.

Valamennyi lelkész igei áldásban részesítette a felszentelt lelkészt, majd a közös confirma ének után hálaadó imádság hangzott el.

Gyülekezeti ének és a nagy hálaadó imádság után Krisztus testének és vérének vétele, az úrvacsora következett. Miután valamennyi vendég nem fért el a templomban, az istentiszteletet a sátorban követőkhöz négy lelkész vitte az úrvacsorát. A templomban pedig két ponton lehetett úrvacsorát venni.

Az úrvacsora vételt és az imádságot követően az elbocsátás püspök úr áldásával záródott. Az istentisztelet a 314. énekkel fejeződött be.

Az istentisztelet után közvetlenül, Rosenberger Tamás lelkész vezetésével kezdődött az ünnepi közgyűlés, melynek egyetlen tárgya volt a felszentelt lelkész köszöntése. Elsőként köszöntötték Szilvit a Fejér-Komáromi egyházmegye esperese és felügyelője, majd többek között gyülekezetünk gondnoka, az anyagyülekezet felügyelője, az egyházmegye esperese, a legvégén pedig az egyházkerület felügyelője és Fabiny Tamás püspök úr.

Az egyedi köszöntések sorát megszakítva a lelkészekből, barátokból, rokonokból, teológus társakból formálódott vegyeskar énekkel köszöntötte Szilvit.

Végezetül Szilvi köszönő szavai zárták az ünnepséget.

Az ünnepségen 31 lelkész képviselte az egyházmegyét, az egyházkerületet, a Nyugat-Dunántúli Egyházkerületet, a Fejér-Komáromi egyházmegyét, a szombathelyi és a bakonyszombathelyi gyülekezeteket.

Az istentiszteletet szeretetvendégség követte.