ERDŐKÜRT


Fotó: STY


Erdőkürt Dél-Nógrádban, Budapesttől 60 km-re fekszik. Jelenlegi nevét 1905-ben kapta. Előtagja erdős területre utal. Az utótagról Kürt-ről, a tudomány azt tartja, török eredetű magyar törzsnév, s e törzsbeliek telepedési helyére utal. Eredeti jelentése „magasan feltornyosult kő”, azaz lavina. Vagyis a falu nevének utótagja a honfoglalók egyik nemzetségének, a Kürt-törzsbeliek nevét viseli, melynek tagjai a X. század tájékán települtek ide, az Ecskendi dombvidékre, a Célkás patak völgyébe.

Oklevelekben először 1274-ben egy családi hatalmaskodással kapcsolatban fordul elő, amikor Kürtti Miklós és fia János elfoglalta Vanyarcot. 1469-ben Kyrth, illetve Kywth alakban szerepelt, 1519-ben faluként említik. Az 1550-es években török fennhatóság alá került. A török defterek tanúsága szerint a viszonylag nagyobb települések közé tartozott. 1580-ban már 25 adóköteles családot tartanak nyilván. A falu neve ekkor Kürth volt és lakosai a Mátyás, Király, Botondi, Kis, Fejir előneveket viselték.

Eredetileg Kürth nem a mai falu helyén, hanem néhány kilométerrel odébb, az Acsa felé vezető út mellett, a régi Csemetekert és a Malom árok feletti részen volt. Az 1680-as években a község elnéptelenedett, temploma elpusztult, köveit széthordták, de a régi öregek még emlékeznek alapjaira. Kürth 1688 és 1690 között települhetett újra. Ebben az időben kerülhettek ide a felvidékről szlovák telepesek.

Fotó: STY


Az Ecskend-hegy a XVIII. század második felétől a Grassalkovich család vadászterülete, majd királyi terület. A XIX. században birtokosok voltak itt a báró Hellenbach és a gróf Steinlein család, a XX. század elején pedig gróf Wilczek Frigyes és az acsai Prónai testverek voltak a falu földbirtokosai.

A falu lakossága 1900-ban 825, 1941-ben 989, 1949-ben 981, és 1990-ben 630 fő volt. Jelenleg a lakosok száma 600 alatt van és mintegy 35%-uk szlováknak vallja magát.

A falu szépségei

Római katolikus templom


 Fotó: Németh, STY

Erdőkürt mai, római katolikus templomát 1702-ben építették, 1729-ben Mátyási János és Mihály költségén kibővítették és a Szentlélek tiszteletére ajánlottan megáldották.

Evangélikus templom

Fotó: STY

1771-ben báró Hellenbach György evangélikus jobbágyokat telepített Kürtre. Az evangélikusok temploma is ebben az időben, 1786-ben épült, majd 1834-ben meghosszabbították. A karzat, a rajta található évszám tanúsága szerint 1855-ben épülhetett. A Menyői Török Ede által festett megfeszített Krisztust ábrázoló oltárképet az egyház 1869-ben vásárolta. A gyülekezetnek saját énekkara van.

Magyarok Nagyasszonya Monostor

Fotó: Németh


A váci egyházmegyéhez tartozó monostort 1999-ben szentelte fel Keszthelyi Ferenc akkori megyés püspök. A monostor fehér ruhát és fátylat viselő nővérei szabályzatuk szerint imák, elmélkedések, böjtölések mellett kertet művelnek, kegytárgyakat és egyházi ruhákat készítenek.

Táncsics utca

Fotó:  STY


A Táncsics utca Erdőkürt legpatinásabb utcája. Sok háza még őrzi a népi építészet jellegzetességeit. A házakat az ideköltözők, vagy pihenni vágyók megvásárolják, de a felújítások során az eredeti külső és belső formájukat igyekeznek visszaállítani, illetve megtartani.

Emlékmű

Fotó: Németh, Zsíros 

Az emlékművet a honfoglalás 1100 éves évfordulójának emlékére emelte Erdőkürt lakossága 1996-ban. Az eredeti építmény 2000-ben a koronás címert és az évszámot tartalmazó csúccsal meg lett emelve.

A középületek fotói


Általános Iskola


Óvoda

Fotó: Németh


Posta


Polgármesteri Hivatal

Fotó: Németh

Helytörténeti források:

T. Pataki László: Úton járó (251).
A Magyar Önkormányzatok Enciklopédiája (310)
Nógrád Megyei Hírlap (Almanach – 2003 / 35)
Az acsai evangélikus gyülekezet 1876. évi január 2-án tartott egyházi közgyűlésének jegyzőkönyve.



<< VISSZA